Az egyik legkisebb testű kutyafajtát egykoron kártevőirtásra tenyésztették ki, de kedves megjelenése és kiváló alkalmazkodókészsége miatt hamar népszerű társasági kutyává vált. Manapság ez a népszerűség a fajta legnagyobb keresztje. Orrba-szájba mindenki szaporítja, szinte minden lakótelepen, van, akitől lehet venni kiskutyákat. Divattá vált a minél kisebb testméret is, ami az egészségügyi problémák (ezekre eme cikksorozat keretében nem térünk ki) mellett sajnos egyéb bajok okozója is lett. Elmondható, hogy elég vegyes képet mutatnak ma a Yorkshire terrier fajtához tartozó kutyusok. Van köztük nagy vagány, igazi terrier és rettentő félénk, gazdi szoknyája mögé bújó, babusgatásra váró kiskutya is. Mindkét végletnek megvannak a maga nehézségei.

Jellemző viselkedésproblémák:

• hajlamos félénkségre, önállótlanságra, melankóliára
• nem lehet egyedül hagyni, mert ugat, sír vagy épp rombol, "bosszút áll" (szeparációs szorongás)
• nehezen kommunikál más kutyákkal, kerül minden kontaktust velük
• akaratos, hisztis, odacsíp, ha valami nem tetszik neki
• szobatisztasági problémák, nevelési hibákból adódóan

Hasznos tanácsok gazdiknak és leendő gazdiknak:
A legnagyobb csapda, amibe beleeshetünk, hogy mérete, "cukisága" miatt nem látjuk meg, hogy bizony ő is igazi kutya, aki a kényeztetés és babusgatás mellett ugyanazon igényekkel rendelkezik, mint bármely más nagyobb testű fajtársa. Így fontos, hogy szocializálására, nevelésére ugyanúgy fektessünk hangsúlyt, mint ha mondjuk retrieverünk, vagy német juhászkutyánk lenne.

• szüksége van, hogy kimozduljon a lakásból, felfedezze a nagyvilágot, összetalálkozzon kutyákkal, emberekkel, egyéb környezeti ingerekkel, jó ha ezt már kölyökkorban elkezdjük, így megelőzhető a túlzott félősség, önállótlanság.
• kiskutya nagy lélekkel, fontos, hogy következetesek legyünk és ha nem is sokat, de néhány szabályt felállítsunk és be is tartsunk, hiszen, ha a gyerekünk volna (ami valójában nem helytálló felfogás), akkor is lennének dolgok, amit azért nem engednénk meg.
• ne kényeztessük folyamatosan, ne ő legyen állandóan a figyelmünk középpontja. Nagy a csábítás, de tartsuk szem előtt, hogy minél jobban kényeztetjük, annál kevésbé fogja értékelni a tőlünk jövő szeretetet. Legyen a gesztusainknak oka, alkalmazzuk a dicséretet, jutalmat, kényeztetést tudatosan! Fontos, hogy megtanulja értékelni a felé fordított figyelmünket.
• Szeretetünket ne jutalomfalattal, nassoltatással, engedékenységgel fejezzük ki, hanem töltsünk kutyánkkal aktív programokat, mint a séta, játék, tanulás.
• Téves az a feltételezés, hogy kiskutyával nem lehet kutyaiskolába menni, a korszerű kutyaiskolákban külön vannak kistestű csoportok, sőt néhol akár törpekutya csoportok is, hiszen számukra is fontos, hogy kutyaként, tudatosan, a valós igényeiket ismerve gondoskodjunk róluk.

Ha egy kedves, szeretetreméltó társat szeretnénk, akkor ideális választás lehet a yorkie, de fontos, hogy kutyaként lássuk, kutyaként gondoskodjunk róla, tájékozódjunk a valós igényei felől és ne kisbabaként vagy játékszerként neveljük, mert hosszú évekre megkeseríthetjük egymás hétköznapjait. Kisgyerek mellé igen, gyereknek csak akkor ajánlható, ha már nem játékszerként tekint rá.

Határozott következetes gazda, aki képes szabályokat felállítani, amit a kutyának minden körülmények között be kell tartania (pl. soha nem ugrik fel a kanapéra engedély nélkül, minden játékot első szóra abba kell hagynia, labdát le kell tennie stb.

Rendszeres ismerkedés, találkozás idegen kutyákkal és emberekkel, főleg kölyökkorban és lehetőleg szabadon engedve (nem pórázon)

Ha ezt a néhány dolgot figyelembe vesszük, akkor nagy esélyünk van rá, hogy mókás, aktív természetével jó társunkká válik. Kevés szabadidővel rendelkezőknek, kizárólagos kerti kutyának, otthonülőknek kifejezetten nem ajánljuk, gyerek mellé odafigyeléssel, de gyereknek semmiképp sem.

Egy kis kiegészítés azoknak, akiket mélyebben érdekel a Parson Russell Terrier: (A fajta nagyon közeli rokona a Jack Russellnek, sokáig egy fajta volt, majd 2000-ben különvált.)